Üdvözöljük Bokor Község weboldalán

Bokor és környéke

Bokor – egy hűvös völgy a Cserhát alján

Bokor község Nógrád megye közepén, az Észak-Cserhát legszebb részén fekszik. Minden oldalról hegyek ölelik körül az apró települést. A környék rengeteg változatosságot, színt mutat annak, aki észre tudja venni a természet rejtett kincseit. Minden fordulatnál más táj, más domb és hegyforma mutatkozik meg az idelátogató vendégek számára. Az apró patakok kanyarogva futnak le a hegyekből, s mintegy hálószerűen kötik össze a tájat.

Ez a tájegység csapadékos vidék, köszönhetően a hegyeknek, amelyek magukhoz vonzzák az esőfelhőket. A hőmérséklet is alacsonyabb egy-két Celsius –fokkal, mint az ország délebbre fekvő tájain: az évi középhőmérséklet 8-9 Celsius, az egész éves csapadék jóval meghaladja a 600 milliméter. Az uralkodó szélirány északnyugati, a napfényes órák száma 1850-1900 óra/év.

Az 1989-ben kialakított 7161 hektáros Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a környék gazdag állat és növény világát, az innen eredő vízfolyások tisztaságát, az élettelen geológiai képződményeket megőrizzék az utókornak. A vidék legmagasabb pontja a Purga-hegy. A természeti értékek védelmét segíti, hogy ezen a vidéken nincsenek nagyobb ipari üzemek, bányák, a jelentős tájképi változást okozó kőfejtők száma sem jelentős már.

A jellemző növénytakaró a cseres és a tölgyes erdő volt egykoron. Tisztaállományú erdő a tölgyeseken kívül manapság már nem igen található. A vegyes erdőkben a gyertyán és a juhar jellemző. A napos, melegebb oldalon még a virágos kőris is megtalálható. A tűlevelűek közül egyedül a boróka őshonos. A luc-, erdei-, fekete-, és a szálanként előforduló vörösfenyő ültetett ezen a vidéken.

Bokor történelme

A község Nógrád megye legkisebb települései közé tartozik. A Meredek-hegy aljában, az egykor vízimalmokat hajtó Bokor-patak partján fekvő települést 1265-ben már említik az oklevelek. Nevét a személynévként használt „Bukur”, ill. bokor –cserje– szóból eredeztetik. 1439-ben Buják várához tartozott, Báthori István (Országbíró, születési ideje ismeretlen, meghalt a várnai csatában1444-ben) kapta meg adományul Albert királytól.

A török hódoltság alatt jelentősen csökkent az itt élők száma. A XVII. század végén újra benépesült a falu. A felvidékről, Zólyom vármegyéből Zólyom mellől, Osztraluka, Alsó- és Felsőbágyon falvakból települtek be ágostai hitvallású tótok, a jobb megélhetés reményében. A vármegyei adóíveken 1715-ben öt magyar és öt szlovák, 1720-ban öt magyar, egy-egy német és tót háztartást írtak össze a településen.

1790-ben épült fel késő barokk stílusban az evangélikus templom.

1863-ban a község teljes egészében leégett.

Az I. világháború előtt és a 20-as, 30-as években a lakosok többsége cselédként, napszámosként dolgozott.

A II. világháború után a mezőgazdaságból élők termelőszövetkezeti formában dolgoztak tovább.

Bokor a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén fekvő festői tájakkal körülvett kis település. Elkötelezettek vagyunk a természeti értékeink megóvása és gyarapítása mellet. Szívesen fogadunk minden látogatót, aki egyetért velünk ebben.

látnivalók bokoron és környékén

Túrák és érdekes helyek

A faluban számos látnivaló és érdekesség tekinthető meg. A település környékén pedig a természet számtalan gyönyörű tájat és kirándulási lehetőséget kínál.

Bokori tájház

A bokori tájház egy a XX. század fordulóján épült régi parasztházban kapott helyet. Az itt kiállított bútorokat, berendezési tárgyakat a falu lakói adták össze, a bejáratnál olvasható az adományozók neve, akik közül sajnos sokaknak már csak az emléke és az itt kiállított adományai vannak velünk.

megnézem

Evangélikus templom

Bokor fő nevezetessége az evangélikus templom. Oldalán egy régi tábla jelzi az építés idejét, kis helyesírási hibával, amit hagyománytiszteletből változatlan formában őriztünk meg.

megnézem

Sasbérci kilátó

Bokorról egy bő egyórás sétával gyalogosan is elérhető a Sasbérci kilátó. Érdemes felkeresni, hiszen a Cserhát legmagasabb pontja a 466 méter tengerszint felett kicsúcsosodó Sasbérc, melynek kilátója festői szépségű panorámával szolgál.

megnézem

Bujáki várrom

Bokortól kb. 12 km távolságra található a bujáki vár romja. A vár története elég viharos, van benne árulás, magyar, majd török szószegés, kegyetlenség, hősiesség.

megnézem

Hollókő

Bokor községből autóval 20 perc alatt elérhető (gyalogosan kb. 20 km-es, elég nehéz túra) Hollókő község, hazánk egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert.

megnézem

Bokori kerámia

A faluban megtekinthető Varga Beatrix kézzel épített egyedi kerámia tárgyainak vásárral egybekötött bemutatója.

megnézem

lehel jenő gondolatai

Látogatások Bokorban

Mindenkinek azt mesélem, hogy véletlen vetett erre a vidékre. Ám ha visszaemlékszem, hogy mi vezetett ide 2oo9 májusában, amikoris “felfedeztem” magamnak Bokort, talán óvatosabban kellene hivatkoznom a véletlenre.

Álljon itt először néhány földrajzi név, ahogyan azok rövid (alig 65 éves) történetemben követik egymást. Balassagyarmat, ahol születtem (rögtön a háború után), Buda és Pest, ahol laktunk majd ahol iskolába jártam, Ipoly ahol nyaranta horgásztunk öcsémmel meg a palóc rokonokkal, Patvarc, ahová egyszer elbicikliztünk Gyarmatról (meg vissza), Memphis, az Egyesült Államok egy híres nevezetes városa, ahol jelenleg matematikát tanítok (nem messze Elvis Prestley egykori birodalmától), Cordova, Memphis egyik zsúfolt külvárosa, ahol most is lakunk, és persze Bokor, a Megtalált Falum.

Mindig szerettem fotózni – mondják, apától öröklődik az ilyen szenvedély. Körbe is fényképeztem ideiglenes otthonunkat, a vadnyugati Cordovát és környékét. Ez egyúttal hozzásegített, hogy megtudjak valamit arról, miféle kötődése is van az embernek hazájához, szülőföldjéhez. Persze csak úgy csendben, befelé nézve, szavak nélkül, pátosz mentesen. A romantikus Cordova után adja magát a következő gondolat, az “otthon” keresése nem lehet teljes az anyakönyvileg is dokumentált haza, vagyis a mai vadkelet bebarangolása nélkül. Gyarmat, Patvarc, az Ipoly, Szécsény,… azaz Nógrád, kis hazánk legkisebb megyéje.

Egy zöld postás kocsit követtem, amikor szállás után kerestem a Cserhátban, az abban megbúvó valamelyik faluban, Felsőtoldtól Cserhátszentivánon át Kutasóig. Ha Kutasón nem foglaltak volna le minden szállást Pünkösd előtt, akkor talán soha el nem jutok Bokorhoz. Szerencsére lefoglaltak,  hajtottam hát a kölcsön Skodával a postás kisasszonyok után egészen a Sajtüzemig. Ott megnyugtattam a hölgyeket, hogy nem postarablás, hanem szállás végett követem őket ezeken a számomra ismeretlen utakon. Nos, így akadtam rá a csodálatos Bokori Vendégházra, aranyos Évikére, kedves Krisztinára, tudós György gazdára, a vidám pásztorokra, és mind a többi új ismerősre.

Azóta is visszajárok Bokorba, fényképezem a falut és környéket. Voltam itt télen, voltam tavasszal, jövök nyáron. Jövök, mert úgy érzem, nem tartanak itt betolakodónak. Örülök, ha örülnek a fotóimnak, ha megnézik a képeket, amik arról szólnak csak, hogyan látja egy messzire került, mégis közel maradt idegen a szép nógrádi tájat, apró falujukat és a nehéz életeket.

/Lehel Jenő, 2009/

A galériában bemutatjuk

Bokor és környéke képekben

Fotókban gyűjtöttük össze annak egy részét, ami Bokoron és környékén látható. A galéria a helyi épületeket és tájakat mutatja be melyeket érdemes meglátogatni.

tovább a galériába

Ne maradjon le a friss információkról!

Iratkozzon fel a hírlevélre, ha szeretne értesülni az új hírekről, eseményekről!

Nem spam! Kérjük olvassa el adatkezelési tájékoztatónkat!